BME

BME

Hírdetés

Friss topikok

A BME olimpiai bajnokai

2010.08.08. 16:27 | huntika | Szólj hozzá!

Hajós Alfréd, 1896 úszás két számában
Werkner Lajos, 1908, 1912 vívás
Pósta Sándor, 1924 vívás
Glykais Gyula, 1928, 1932 vívás
Barta István, 1932 vízilabda
Tarics Sándor, 1936 vízilabda
Rajcsányi László, 1936, 1948, 1952 vívás
Kovácsi Aladár, 1952 öttusa
Fábián László, 1956 kajak-kenu
Keresztes Attila, 1956 vívás
Delneky Gábor, 1960 vívás
Nagy Imre, 1960 öttusa
Felkai László, 1964 vízilabda
Dömötör Zoltán, 1964 vízilada
Kulcsár Győző, 1964, 1968 két számban, 1972 vívás
Cservenyák Tibor, 1976 vízilabda
Kovács Antal, 1992 cselgáncs
Szécsi Zoltán, 2000, 2004, 2008 vízilabda
Molnár Tamás, 2004, 2008 vízilabda

Címkék: olimpia bme bajnokok

Schönherz Zoltán Kollégium

2010.08.08. 16:24 | huntika | Szólj hozzá!

A kollégium történelme jóval az Irinyi úti épület megépülése előttre visszanyúlik, közössége már az első villamos kari hallgatókat befogadó épületben, a Várban formálódni kezdett. Erről az időszakról is számos feljegyzés született, a legfontosabb talán azt megemlíteni, hogy – noha a Vár 1954 óta szolgált villamoskari hallgatók szálláshelyéül – a diákotthon a kollégiumi címet csak 1962-ben nyerte el, az ott folyó szakmai, közösségi, mozgalmi és kulturális munka magas színvonalának köszönhetően.

A Budapest Hilton Szálló megépülése miatt 1976-ban a Vár egyik szárnyát ki kellett lakoltatni, így a kollégisták két épületbe kényszerültek: egy részük az épp akkor elkészült Kruspér utcai kollégiumban kapott szálláshelyet. Ebben az időszakban nagy hangsúlyt fektettek a kollégium egységének megőrzésére, mely az egymástól távol eső épületek miatt igen nehéz feladatnak bizonyult.

Közben a hetvenes évek végén megkezdődött az új kollégiumi épület kialakítása 300 millió forintos kerettel, 1981. szeptemberi átadási határidővel. A leendő lakók komoly küzdelmet folytattak az Irinyi és a Budafoki út sarkán tornyosuló épület tervezőjével és kivitelezőivel az épület kollégiumi jellegének kialakításáért. 1981 augusztusán nemzetközi építőtábor keretein belül a kollégium kitakarításában és bebútorozásában is nagy szerepet vállaltak, melyet aztán szeptemberben végre birtokba vehettek.
 

Címkék: bme kollégium zoltán schönherz műszaki egyetem villamosmérnök

Kármán Tódor kollégium

2010.08.08. 16:17 | huntika | Szólj hozzá!

Az ezer férőhelyes kollégiumot 1966. augusztus 20-án adták át, építési költsége akkori árakon 52 millió Ft volt. Alapvetően a Gépészmérnöki Kar hallgatói számára készült, de mellettük megnyitása óta helyt ad néhány más kar kis lét­számú csoportjainak is. Első lakói nem egyetemisták, hanem az 1966­-os nyári Atlétikai Európa Bajnokságon részt vett sportújságírók és versenybírók voltak, akiknek az elhelyezését a kollégiumban oldották meg. A diákotthon 1968-ban vette fel Münnich Ferenc nevét. A hi­deg–meleg vízzel ellátott szobák kétszemélyesek, a legfelső szinten pedig néhány tanári szoba kapott helyet. 1985-ben megépült a kollégiumi tornaterem, később pedig kondicionáló terem is készült. 1975-ben, elsőként a magyar műszaki felsőoktatási intézmények kollégiumai kö­zül, megkapta a „Kiváló Kollégium” címet, majd 1980-ban második, 1985-ben pedig harmadik alkalommal is elnyerte a címet. A rendszerváltást megelőzően a Kollégiumi Bizott­ság és az állami vezetés szervezésében megtartott szavazás eredményeképpen 1990 februárjában a Műegyetem egykori híres diákja, Kármán Tódor nevét vette fel a kollégium.

Címkék: kollégium kármán hostel műszaki egyetem gépészmérnök tódor

Karok bemutatkozása: Gépészmérnöki Kar

2010.08.05. 18:52 | huntika | Szólj hozzá!

A Gépészmérnöki kar egyike a legrégebben műküdő karoknak a BME-n lássuk tehát az ő bemutatkozásukat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara 2002. november 11-én ünnepelte 130 éves fennállását.

"Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 130 év során Karunk hallgatója, oktatója, tiszteletbeli doktora volt ill. Karunkon szerzett oklevelet többek között Bánki Donát, Bláthy Ottó Titusz, Gábor Dénes, Heller Farkas, Hermann Miksa, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Komondy Zoltán, Liska József, Muttnyánszky Ádám, Pattantyús-Ábrahám Géza, Rejtő Sándor, Zipernowsky Károly.

A Gépészmérnöki Karon napjainkban tanuló hallgatók oktatóink elkötelezett oktató-nevelő munkája mellett számos hazai és külföldi cég (az AUDI Hungaria Autómotor Kft-től a MAGYAR KÁBEL Művek Rt. és a PHILIPS Components APM-en át a ZOLTEK Rt.-ig) erkölcsi, szakmai és anyagi támogatására is számíthatnak.

A Karunkra felvett hallgatók tanulmányainak megkezdését, a hallgatói közösség kialakulását azzal is segítjük, hogy az első beiratkozás előtt "Gólyatábor"-t szervezünk.

A Gépészmérnöki Kar hallgatóinak elhelyezésére szolgáló Kármán Tódor kollégiumban (ahonnan kényelmesen lehet elsétálni a tanulmányi épületekbe) számos szakmai és kulturális rendezvény segíti az EU elvárásoknak megfelelő mérnök-képzést.

A nálunk oklevelet szerző mérnökök a Karunkhoz és az egymáshoz való tartozást is jelképező "Kari Gyűrű" "

 

Címkék: bemutatkozás bme kar műszaki egyetem gépészmérnök

Karok bemutatkozása : Építőmérnöki Kar

2010.08.05. 18:46 | huntika | Szólj hozzá!

A karok bemutatkozása szekció következő része az Építőmérnöki Kar. Ezt a dékáni beszéddel lehetne legjobban bemutatni.

Az Építőmérnöki Kar a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem leghosszabb múlttal rendelkező egysége, Institutum Geometrico-Hydrotechnicum néven az alapítója. Tantervi reformra az elmúlt 225 évben többször is sor került, az 1993-ban bevezetett kreditrendszer után a bolognai rendszer bevezetése talán a legfontosabb. Az építőmérnöki képzés sajátossága a 240 kredites BSc és a 90 kredites MSc program. A BSc programot a Magyar Akkreditációs Bizottság – a mérnöki területen elsőként - 2003-ban akkreditálta, a képzés a Műegyetemen 2005-ben indult. Meg kell jegyezni, hogy angol nyelven több mint 20 éve folyik a karunkon kétciklusú, BSc-MSc képzés, tehát a bolognai rendszer nem volt új számunkra.
Az építőmérnöki szakma jellegzetessége, hogy alkotásait a társadalom egésze nap, mint nap látja és használja (épületek, utak, vasutak, hidak, vízellátás és csatornázás, vízrendezés és folyószabályozás, stb.). Az építőmérnökök felelőssége talán a legnagyobb a mérnöki tevékenységek közül, kisebb mérnöki hibák is emberéletet követelhetnek, leginkább befolyásolja a természetet, és gyakorlatilag minden építőmérnöki alkotás egyedi. Fontos a szerepünk a természeti vagy ember által okozott katasztrófák elhárításában is.
A jelenlegi magyarországi infrastrukturális és lakásépítési igények kielégítése a 10-20 éves prognózisok szerint is stabil építőmérnöki szükségletet jelentenek. A múltban, a jelenben és várhatóan a jövőben is igény van magasan képzett, nyelve(ke)t beszélő, informatika alkalmazásában jártas, team munkában jól dolgozó kreatív építőmérnökökre.
1998-ban kapcsolódtunk be az European Civil Engineering Education and Training projektbe, és mintegy 100 európai intézmény közreműködésével elkészítettük az európai építőmérnök képzés helyzetfelmérését, a kétciklusú képzéshez szükséges harmonizációs feladatokat és ajánlat készült a kötelező építőmérnöki törzsanyagra vonatkozóan. Ez fontos lépés volt a hallgatói mobilitás és a végzetteknek a nemzetközi munkaerőpiacon való versenyképes fellépése szempontjából.
A BSc alapszak képzési célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg.
A képzés első fele minden hallgató számára kötelező, majd a szerkezet-építőmérnöki, az infrastruktúra-építőmérnöki és a geoinformatika-építőmérnöki ágazatok közül lehet választani. Az ágazatokhoz tartozó 10 szakirány elvégzésével szereznek hallgatóink speciális ismereteket a magas- és mélyépítési mérnöki létesítmények, geotechnika, mindennemű tartószerkezet, hidak, utak, vasutak, településfejlesztés, vízépítés és vízgazdálkodás, közművesítés és környezetvédelem, földmérés, mérnökgeodézia és térinformatika területén.
A karon a felvételre jelentkező hallgatók száma és a felvételi ponthatár évről-évre nő, a képzési helyek közül a legmagasabb. Hallgatóink - a második szemesztertől - minden tantárgyat felvehetnek angol nyelven is.
A gyakorlati képzés erősítése érdekében a képzés több mint fele – számítási, tervezési, mérési feladatok elvégzésével – kiscsoportokban folyik, továbbá kötelező négyhetes ipari, és választható négyhetes tervezői, kivitelezői szakmai gyakorlaton alapul.
Az alapdiploma birtokában lehetőség lesz bekapcsolódni szakirányú továbbképzésekbe (szakmérnök képzés), illetve a 2005-ben akkreditált szerkezet-építőmérnök, infrastruktúra-építőmérnök, valamint földmérő és térinformatikai mérnök mesterképzésekbe.
Meggyőződésem, hogy az új képzési struktúra eredményeként kellő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező alapdiplomást tudunk kibocsátani, majd a kisebb létszámmal és jobban motivált hallgatókkal folytatott mesterképzésünk a minőség emelését fogja eredményezni.

Címkék: bemutatkozás bme kar építőmérnök műszaki egyetem

A Neptun rendszer

2010.08.05. 15:08 | huntika | Szólj hozzá!

Találtam egy jó kis leírást a neptun rendszerről, mivela  BME is ezt hazsnálja jelen pillanatban, ezért gondoltam itt is közzéteszem.

A Neptun rendszer a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) tanulmányi és pénzügyi adminisztrációját, oktatási, oktatás-szervezési feladatainak regisztrálását és információs rendszerét látja el. Az SDA Stúdió Kft. által kifejlesztett program egy komplex tanügyi rendszer, mely a felsőoktatási intézményekben általánosan használható, alakítható formájú, és paraméterezhetőségének köszönhetően figyelembe veszi az intézmények egyéni sajátosságait is.

A rendszer az intézményekben érvényes Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok alapján létrehozott, egymástól eltérő oktatási struktúrákat is képes kezelni.

 A Neptun rendszer nemcsak a sok karral rendelkező, sok tanszékű, integrált, több telephelyű intézmények adminisztrációját képesek kiszolgálni, hanem az olyan kisebb oktatási egységekét is, ahol még nem alakultak ki karok és tanszékek. A Neptun rendszer a korábbi verzióhoz képest alapvető változásokon ment keresztül. Megváltozott a mögöttes architektúra, a meglévő funkciókat az intézményi visszajelzések és igények alapján továbbfejlesztettük, valamint a program jelentős számú új funkcionalitással bővült, annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények, dolgozóik, az oktatók és a hallgatók minél szélesebb körben kihasználhassák a legkorszerűbb informatikai megoldásokra épülő adminisztráció és oktatás előnyeit.

Címkék: bme neptun műszaki egyetem

Karok bemutatkozása - Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

2010.08.03. 13:30 | huntika | Szólj hozzá!

A Karok bemutatkozása részben megpróbálom összeszedni az összes kar bemutatkozó szövegét, kiváncsiságból is, mivel próbálják a bme-re csábítani a hallgatókat:)

Az első a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara három mérnöki szakért felelős. Egyetemünk, melyet 1782-ben alapítottak, az első vegyészmérnöki oklevelet 1907-ben adta ki. A biomérnöki szak 1976, a környezetmérnöki pedig 1999 óta működik. Mindhárom szakon 2005. szeptemberében indult az új, lineáris szerkezetű képzés: hét félév alatt, 210 kredit teljesítésével lehet megszerezni az alapdiplomát (B.Sc. fokozat), majd négy félévi tanulással a mesterdiplomát (M.Sc.). Azok, akik tanulmányaikat 2005. előtt kezdték, öt év alatt szerezhetnek okleveles mérnöki diplomát. Egyetemi diploma birtokában lehet jelentkezni a doktori (Ph.D.) képzésre, valamint a szakirányú továbbképzésekre.

Fő küldetésünk, hogy hallgatóinkból kreatív, felkészült és tudományos ismereteket hasznosítani képes szakembereket képezzünk, akik sikeresen megállják helyüket a műszaki és gazdasági gyakorlatban vagy a kutatás-fejlesztésben, és magukat tovább képezve lépést tudnak tartani a szakma fejlődésével. Mindez csak úgy lehetséges, ha munkánkban a tanítás és tanulás összefonódik a kutatással, melyben diákjaink, elsősorban a doktori (Ph.D.) fokozat hallgatói igen jelentős szerepet játszanak.

Büszkék vagyunk arra, hogy kiváló szakemberek sokasága szerzett nálunk diplomát, közöttük Oláh György, aki az 1994. évi kémiai Nobel-díjhoz vezető kutatásait is itt kezdte el. Karunkon mindig számos világhírű professzor dolgozott. Csűrös Zoltán, Erdey László, Holló János, Náray-Szabó István, Pungor Ernő, Sigmond Elek, Schay Géza, Szántay Csaba, Varga József, Zemplén Géza és társaik jelentős tudományos iskolát teremtettek. Több egykori professzor emlékére díjat alapítottunk, amelyeket kiemelkedő munkát végző oktatóinknak és diákjainknak ítélünk oda. Mai oktatóink közül kilencet választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, és 37-en szerezték meg a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Amellett, hogy büszkék vagyunk hagyományainkra, nagy gondot fordítunk arra, hogy képzésünkbe állandóan beépítsük a legújabb tudományos és műszaki eredményeket. Mindhárom szakunk tantervében nagy súllyal szerepel az informatika, a környezetvédelem, a biotechnológia, az anyagtudomány, a minőségügy - az adott szaknak megfelelő tartalommal és szempontokkal. Oktatásunk fontos vonása a választhatóság, amely révén hallgatóink egyéni képességeiket kibontakoztathatják. Minden hallgatónknak meg kell szereznie a szilárd alapokat természettudományokból, és a rájuk épülő műszaki ismeretekből, meg kell tanulnia a mérnöki munkához ma különösen nélkülözhetetlen gazdasági és jogi ismereteket, a diploma megszerzéséhez tudnia kell legalább egy idegen nyelvet. De a fenti tudományterületek arányát (bizonyos határok között), az egyes területekhez tartozó tantárgyak egy részét, a szakirányt, a tervezési feladatok és a diplomamunka témáját a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választják, tanrendjüket maguk állítják össze. Képzési programunk differenciáltsága abban is megnyilvánul, hogy számos tárgyat lehet – már a B.Sc. fokozaton is – emelt szinten tanulni. Azok számára pedig, akik igénylik, a természettudományi alapokat megerősítő tárgyakat indítunk.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóegyetem, ahol minden tanszék tudományos kutatóműhely. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos tevékenysége számos területen a nemzetközi élvonalba tartozik. Példaként a gyógyszerszintézis, a polimer fizikai kémia és műanyag-feldolgozás, a műszeres analitika, a zöld kémia és technológia, a szennyvíztisztítás, az intelligens anyagok, az élelmiszerminősítés, a számításos kémia, a bioinformatika, a molekulaspektroszkópia, az ipari katalízis területén végzett kutatásokat említhetjük meg. Kutatómunkánkba diákkörösként, diplomázóként hallgatóink is bekapcsolódnak. Jövendő mérnökeink így a tananyag elsajátítása mellett az alkotó munkával is megismerkednek. A legjobbak pedig felvételt nyerhetnek a Kar Oláh György Doktori Iskolájára, melynek eredményessége országosan is kiemelkedő. A Kar kutató-fejlesztő munkájában meghatározó fontosságúak azok a projektek, amelyeken a gazdasági szféra megbízásából dolgozunk. Számos céggel alakult ki rendszeres, széleskörű együttműködés. Ez a kutatás mellett az oktatásra is kiterjed. Vezető vállalati szakemberek oktatnak Karunkon, üzemek fogadják diákjainkat szakmai gyakorlatokon. Vállalatok - személyzeti politikájuk részeként - ösztöndíjat adnak nappali hallgatóknak és doktoránsoknak. Ezek a kapcsolatok sokat segítenek abban, hogy a Kar mindig pontos információkkal rendelkezzék a munkaerőpiacról, és képzését úgy alakítja, hogy mérnökeink jól el tudjanak helyezkedni. Hasonlóan értékes együttműködés alakult ki a Magyar Tudományos Akadémiával. Karunkon négy akadémiai kutatócsoport működik. Az Akadémia Kémiai Kutatóközpontjával közös kutató-oktatólaboratóriumokat hoztunk létre, ahol a diákjaink a kutatóintézetek különösen értékes műszereit használhatják. A környezetvédelmi kutatásaink eredményessége is szerepet játszhatott abban, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium Karunk területén nyitotta meg felsőoktatási tájékoztató irodáját. Kiterjedtek a Kar nemzetközi kapcsolatai. Számos külföldi egyetemmel van szerződésünk, amely keretében rendszeresen tesznek tanulmányutat oktatóink egymás intézményében, és folytatnak gyümölcsöző kutatásokat. Partnereink hallgatóinkat is szívesen fogadják, akik így tanulmányaik egy részét külföldön végzik.

Amellett, hogy hallgatóink a végzés után megállják helyüket szakmailag, célunk az is, hogy széleskörű általános műveltséggel rendelkező, kultúrált értelmiségi váljon belőlük. Képzésünkben ezért teljesen szabadon választható, a mérnöki szakmához nem kötődő tárgyak is szerepelnek. De ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink igénybe vegyék az Egyetem kiváló kulturális és sportintézményeit.

Címkék: bemutatkozás bme mérnök vegyész kar műszaki egyetem karok vegyészmérnöki biomérnöki

Emelkedtek a ponthatárok?

2010.08.03. 13:24 | huntika | Szólj hozzá!

Mindenki számára elérhetőek az idei felvételi ponthatárok a BME-re.

Egyes szakokon ismét emeltek,de természetesen volt olyan szak is ahol csökkent a ponthatár az idén. Az alábbi linken lehet tájékozódni az ide ponthatárok alakulásáról:

www.felvi.hu/bin/content/vonal10a/html/szer/szer_7.html

Címkék: bme pont felvételi felvi ponthatár műszaki egyetem karok

BME - Scooter

2010.08.03. 13:21 | huntika | Szólj hozzá!

Szerintem mindenki emlékszik még rá hogy a 2009-es BME fesztiválon a Scooter volt a sztárvendég.Kiváncsian várom idén mivel lepnek meg majd a fesztivál rendezői.

Addig is, hogy el ne felejtsétek itt egy videó:):

 

Címkék: fesztivál bme scooter műszaki egyetem

A Múszaki Egyetem története 2. rész

2010.06.26. 11:21 | huntika | Szólj hozzá!

A negyvenes évek második felében az egyetemből sorra kiváltak a korábban karként integrálódott egyetemek, ezt követően az Elnöki Tanács 1949-ben megalapította a Budapesti Műszaki Egyetemet. A régi egyetem mérnöki és építészmérnöki karának, valamint gépész és vegyészmérnöki karának négy osztálya önállósult, s Mérnöki (Építőmérnöki), Építészmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Karrá szerveződött. A Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából – Európában meglehetősen későn – létrehozták a Villamosmérnöki Kart. 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, amelybe a harmadik évtől jelentkezhettek a többi kar hallgatói. Az 1940–50-es évek fordulóján nagy, elsősorban mennyiségi fejlődésen ment át az egyetem. 1952-re a hallgatók létszáma 1285-re, az oktatóké 979-re nőtt. 1949 és 1951 között 23 új tanszék létesült.

Az 1950-es évek első felében ismét többször átszervezték az egyetemet. 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, Építőipari Műszaki Egyetem néven. Időközben 1951-ben önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet létesítettek Szegeden, amely 1952-ben Szolnokra költözött. Ezt 1955-ben Budapestre helyezték át, s Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet. Az a furcsa szituáció állt elő, hogy egy helyen, sokszor közös épületeket és laboratóriumokat használva működött két önálló, saját apparátussal rendelkező egyetem. Ez az állapot 1967-ben szűnt meg, amikor az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a Budapesti Műszaki Egyetembe. Az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában.

A nagyarányú fejlesztés ismét helyhiányt eredményezett. Ennek feloldása a múlt század végi szerencsés helykiválasztás folytán már nem költözködésben, hanem csak bővítésben nyilvánult meg. 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén.

Az elmúlt ötven évben nemcsak folyamatos átszervezések történtek, de kisebb-nagyobb tanrendi változások is. A képzési idő 1956-ban állapodott meg a ma is általános tíz félévben. Az ötvenes évek oktatását a nagyfokú szakosodás jellemezte. Ezen változtatott az 1960-ban megindult, úgynevezett III. felsőoktatási reform, amely csökkentette a karokon a szakok számát. Lényeges eleme volt a reformnak a tíz hónapos üzemi gyakorlat tantervbe iktatása. Az oktatás minőségének a javítását célozta a kreditrendszer 1993 szeptemberében megkezdett folyamatos, évfolyamonkénti bevezetése. 1984-től egyetemünkön angol nyelvű oktatás is folyik, amely 1988-ban orosz nyelvű robottechnikai képzéssel, 1991-ben francia, 1992-ben német nyelvű képzéssel egészült ki. Az utóbbi kettőt a magyar hallgatók részére szervezték. 1997-ben – az ország többi egyeteméhez hasonlóan – a Műgyetemen is beindult a költségtérítéses képzés.

A doktori cím adományozásában is történtek változások. Az 1901-ben elnyert jogot az új, szovjet rendszerű tudományos fokozatok bevezetése miatt – a többi egyetemhez hasonlóan – a Műegyetem is elvesztette, s csak 1957-ben kapta vissza. Az 1991 őszén beindult doktoranduszképzés már szervezett formában, három éves nappali, valamint levelező oktatás keretében teszi lehetővé a doktori cím (PhD) elnyerését 19 műszaki, természettudományi, gazdaságtudományi és művészeti területen.

Az oktatás átalakulása szervezeti változásokat is szükségessé tett. Ezek elsősorban az intézetek megszüntetésében, illetve tanszékek átalakításában nyilvánultak meg, de néhány változás az egyetem kari szervezetét is érintette. 1987. július l-jén megalakult a Természet- és Társadalomtudományi Kar. Az alig több, mint egy évtizede létrehozott fakultás 1998-ban Természettudományi, illetve Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven kettévált. A két új karral jelenleg egyetemünkön nyolc fakultás működik. A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott; 2000. január 1-jétől egyetemünk új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
 

A Műszaki Egyetem története I. rész

2010.06.24. 20:20 | huntika | Szólj hozzá!

A Műszaki Egyetem történetének áttekintéének első része:


A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. Az önálló mérnökképzés irányába tett újabb lépés a Mária Terézia által 1777-ben kiadott Ratio Educationis volt. E törvény a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt helyezett – különösen a felsőoktatás területén – a reáliák oktatására. Egy leendő mérnökképző intézet létrehozását az alapos mérnöki ismeretekkel rendelkező szakemberek iránti egyre nagyobb igény indokolta.
 

Címkék: bme műszaki egyetem

süti beállítások módosítása